Komolyan irigylik a magyarokat a szomszédaink – elképesztő nyilatkozatokat tettek

A szlovákok, a románok és a szerbek is kedvezőbben ítélik meg Magyarországot, mint a magyarok az ő országaikat. Ugyanakkor mindhárom esetben az elmúlt években a vélemények kiegyenlítődése figyelhető meg, és a magyarok közel fele minden szomszédországot pozitívan ítél meg. Az osztrákok, a horvátok és a szlovénok azonban kritikusok Magyarországgal szemben, ennek az ottani belpolitika az oka – derült ki a Nézőpont Intézet 2025-ös Magyarország-barométeréből, amelyet a ChartaXXI Megbékélési Mozgalom számára készített.

Mint írták, a 2022 óta tartó orosz-ukrán háború bizonytalan politikai és gazdasági környezetet teremtett az Ukrajnával közvetlenül szomszédos térség országai számára, amelyben Magyarország kormánya békemissziót vállalt, és minden felet a rengeteg emberáldozattal járó konfliktus mielőbbi lezárására szólított fel. Hangsúlyozták, fontos kérdés magyar nézőpontból, hogy hogyan változott hazánk megítélése a nehéz időkben a szomszédaink körében, illetve, hogy a magyarok véleménye miként változott a szomszédos országokról. Ezt járta körül a Nézőpont Intézet által idén már kilencedik alkalommal elkészített Magyarország-barométer.

Vannak, akik jobb véleménnyel vannak rólunk, mint mi róluk

Kiderült többek között, hogy a magyarok (62 százalék) és a szlovákok (65 százalék) hasonlóan magas arányban vélekednek pozitívan egymás országáról. A Nézőpont Intézet emlékeztetett, 2023 októbere óta erősíti egymást újra a két ország vezetése stratégiai kérdésekben, mint például az orosz-ukrán háborúban képviselt békepárti álláspont képviselete vagy a szuverenitás védelme az Európai Unió föderalista intézményeivel szemben. 2018 és 2023 között a szlovákoknak egyértelműen jobb véleménye volt hazánkról, mint a magyaroknak Szlovákiáról, de 

 A 2024-es és a 2025-ös adatok lényegében azt mutatják, hogy mindkét nemzet közel kétharmada pozitívan gondolkodik a másik nemzet országáról, amely a 20. század számos konfliktusa után történelmi sikernek tekinthető – húzták alá az elemzésben. 

Majd azzal foytatták, hogy a magyarok felének (50 százalék) van jó véleménye Romániáról, amely adat második éves folyamatos javulást jelent keleti szomszédunk megítélésében, hiszen korábban csak a magyarok harmada mondta, hogy pozitív a Romániáról alkotott képe. 

A románok Magyarországról alkotott véleményében ugyanakkor ingadozás látható az elmúlt években. A háború első két évében tapasztalt még nagy arányú pozitív megítélés 2024-ben lecsökkent (39 százalék), idén azonban az azt megelőző évinél is magasabb, 61 százalékra emelkedett a hazánkról jó véleménnyel levők aránya keleti szomszédunknál. A mélypontot a magyarellenes pártok közel húszszázalékos EP-választási eredményével magyarázták, 

amelynek elkötelezettje és szervezője volt a magyar kormány a soros EU-elnöksége alatt.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a magyarok relatív többsége (48 százaléka) jó véleménnyel volt Szerbiáról, amely adat a Románia megítéléséhez hasonló javulást jelent az elmúlt kilenc év során. 

Felidézték, hogy korábban csak a magyarok harmada tekintett pozitívan déli szomszédunkra. A szerbek véleménye ezzel szemben folyamatosan 

A két ország együttműködése nélkül kezelhetetlen lett volna a balkáni illegális migrációs nyomás, nem kezdődhetett volna meg a stratégiai jelentőségű Budapest–Belgrád vasútvonal építése, és nem lenne sikeres együttműködés az energiabiztonság terén sem, amelyben a két országon is keresztülvezető Török Áramlat minden korábbinál nagyobb szerepet tölthet be a jövőben – sorolták a tanulmányban.

Róluk pedig mi vélekedünk jobban

A magyarok háromnegyede (76 százalék) volt jó véleménnyel 2025-ben  Horvátországról, míg a horvátok 52 százaléka Magyarországról. A magyarok pozitív Horvátország-képe alighanem apolitikus, inkább az adriai tengerparthoz kapcsolódik, míg a horvátok Magyarország-képe nagyon is politikai természetű. Horvát nézőpontból beárnyalta a két ország kapcsolatát a 2013 óta húzódó MOL-INA-ügy, amelyben a horvátokat egy nemzetközi választott bíróság is komoly büntetésre ítélte – mutattak rá. Ugyanakkor Zoran Milanović személyében olyan elnököt választott újra Horvátország 2025 januárjában, aki hasonló véleményen van megosztó nemzetközi témákban a magyar kormánnyal. Ellenzi az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást és kritikus az Európai Unió föderalizációval szemben is – ismertették.

A szlovénok kapcsán kiderült, hogy a magyarok többsége (69 százalék) jó véleménnyel volt az országról 2025 elején is. A délnyugati szomszéd megítélése sem politikai téma hazánkban, róla inkább a turizmus kapcsán, és politikamentesen gondolkodnak a magyarok. 

Ezzel ellentétes azonban a szlovének „valósága”: körükben ugyanis csak 38 százalék vélekedik pozitívan Magyarországról. Ez a megosztottság nem meglepő, miután a szlovén belpolitikának bőségesen van magyar vonatkozása. A baloldali Golob-kormány legnagyobb ellenfele Janez Janša, aki Orbán Viktor régi szövetségese, és akit, a magyar kormányfővel együtt támad és démonizál a Szlovéniában többségi balos sajtó és balos politikai elit – világítottak rá az elemzésben.

A Nézőpont Intézet végül arra is rámutatott, hogy

A magyarok négyötöde (81 százalék) jó véleménnyel volt Ausztriáról 2025-ben, míg az osztrákok körében a korábbi évekhez hasonlóan kisebbségben voltak a Magyarországról pozitív véleményen levők (36 százalék). A magyarok pozitívabb összképe könnyen magyarázható a nyugati szomszéd, a „sógorok” mintaszerepével és gazdasági utolérésük ambiciózus céljával. Ugyanakkor a két ország közötti viszony javulását vetíti előre, hogy az őszi osztrák választást a Fidesz európai szövetségese, az FPÖ nyerte meg, és reális esélye van, hogy a következő osztrák kancellár a Szabadságpárt elnöke lesz – vázoltak fel egy lehetséges pozitív forgatókönyvet.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay

***